Láthatatlan hálózat

E2R, E2RII, E3

Tizenöt-húsz éve, ha fel akartunk hívni valakit, fogtuk a vezetékes telefont, s tárcsáztuk a számot. Azóta jócskán kitágult a lehetőségek köre: GSM-es és 3G-s mobil, PDA, VOIP asztali PC-ről vagy laptopról, ADSL, kábel, wifi, 3G, wimax… Merre tovább?
A bőség zavarát éljük, ugyanakkor egyre nehezebben igazodunk el a sok rövidítés között. Automatikusan merül fel a kérdés: nem lenne jobb egy univerzális mobil ketyere, amely eldöntené, mikor milyen csatornán bonyolódjon a kommunikáció?
forrás

Szemantikus szervező

Twine

A szemantikus webre, a honlapok jelentésének számítógépes feldolgozására, „megértésére” évek óta a világháló következő fejlődési állomásaként tekintünk. Egyelőre azonban kevés a szélesebb felhasználói kört érintő konkrét alkalmazás. A Twine ezek egyike.
A San Francisco-székhelyű Radar Networks Twine-ja bíztató kivétel: a nyilvánosan nemrég indult, szemantikus technológiákon alapuló webszervező egyszerre könyvjelzőző, közösségihálózat-építő és ajánló eszköz. Szerteágazó érdeklődési körökben segíti az azokhoz kapcsolódó online információ gyűjtését, kezelését, megosztását.
forrás

Trendi szövegek a tudományban és a blogokban

Texttrend


Egy magyar projekt arra keresi a választ, hogy a különböző nagy szövegállományokban milyen trendek figyelhetők meg az elmúlt években. Hogyan változnak egy tudományterület kedvenc témái, illetve milyen hatással van a kormányzati kommunikáció a blogoszférára?
A nagy szövegállományokból való új ismeretek kinyeréséül szolgáló szövegbányászat egyre népszerűbb kutatási terület mostanában. Rengeteg felfedezést tesztnek a különböző tudományágak művelői a módszertan segítségével. Előfordulhat, hogy egy immunológus és egy rákkutató régóta tanulmányozza ugyanazt a proteint, más folyóiratokban publikálnak és egyáltalán nincs tudomásuk egymás tevékenységéről - magyarázza Kampis György az ELTE Tudományfilozófiai Tanszékének vezetője. A szövegbányászat alkalmazásával hatalmas cikkadatbázisokban meg lehet találni a szinonimákat, össze lehet kapcsolni a különböző területek eredményeit. A professzor által jelenleg vezetett projekt azonban másképp használja ezt a metodológiát.
forrás

E-befogadás Magyarországon

Interjú Alföldi Istvánnal

Hogy áll Magyarország az e-befogadás folyamatában, és vajon hoz-e változást az E-inclusion év? Gyenes Fruzsina és Borovitz Tamás erről készített interjút Alföldi Istvánnal, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) ügyvezető igazgatójával.
forrás

A történetmesélés jövője?

Létrejön egy új MIT-központ

A világhírű Massachusetts Technológiai Intézet (MIT) nem kevésbé híres Médialaboratóriuma a napokban jelentette be, hogy a közeli Plymouth Rock Studios-szal közösen filmes és televíziós stúdiót hoznak létre. A nyitás 2010-ben várható.
A Jövő Történetmesélés Központ (Center for Future Storytelling) Plymouth városában épül fel. 2010-ig ugyan van még idő, de a kutatási program már megkezdődött. A partner-együttműködés célja a történetmesélés minden szinten – p2p multimédia-megosztástól szuperprodukciókig – történő forradalmasítása.
forrás

Korlátlan mobilitás

ROCKET

Milyenek lesznek a jövő mobilhálózatai, mely követelményeknek kell megfelelniük a mindenütt jelenlévő, mindent átható számítástechnika (ubiquitous computing) és a vezeték nélküli rendszerek által meghatározott valóságban?
Az európai uniós, Hetedik Keretprogramhoz tartozó ROCKET projekt (Reconfigurable OFDMA-based Cooperative NetworKs Enabled by Agile SpecTrum Use, hozzávetőleges fordításban: mozgékony spektrumhasználattal lehetővé tett újrakonfigurálható OFDMA-alapú együttműködő hálózatok) kutatói pontosan ennek a jövőbeli „csodahálózatnak” szeretnék lerakni az alapjait.
Az OFDMA-ról annyit, hogy a jelenlegi 3G talán legnagyobb kihívójának tűnő, többfelhasználós környezetre optimalizált rádiós hálózati szabvány. A két technológiát összehasonlítva, jobban kihasználja a rendelkezésére álló frekvenciasávot, hatékonyabban birkózik meg a jelerősség csökkenésével, késleltetési ideje rövidebb.
forrás

Digitális Európa

Az Europeana projekt

Nemzeti könyvtárak, audiovizuális gyűjtemények, múzeumok, filmarchívumok és más közhasznú szervezetek részvételével 2007. júliusa óta készül a Google Könyvtár európai riválisa, kulturális örökségünk új online enciklopédiája, a Europeana.
A kétéves projekt – filmek, fényképek, festmények, hanganyagok, térképek, kéziratok, könyvek, újságok másolatát tartalmazó – ingyen elérhető weboldal prototípusa novemberre lesz kész, november 20. körül indul el, mintegy kétmillió „objektummal.” Legalábbis Viviane Reding, az EU információs társadalomért és médiáért felelős biztosa ennyit ígért. 2010-re a számot hat- és tízmillió közöttire szeretnék felemelni.
forrás

Vásárolj okosan

Shop Savvy

Ma már rengeteg mobiltelefonban találunk GPS-t, mégis legtöbbször a helyzet- és útvonal-meghatározáson kívül másra szinte alig használják. A Google legújabb G1-es telefonjában az egyik alkalmazása megmutatja a lokatív médiában rejlő lehetőségeket.
Lokatív média alatt azokat az informatikai alkalmazásokat értjük, melyek a felhasználó helyétől függően más-más szolgáltatást/tartalmat nyújtanak. A terület igen népszerű a kutatók körében, rengeteg ilyen kísérleti projekt születik évről-évre. Az utóbbi időben a lokatív rendszerekhez szükséges hardverek is jelentős fejlődésen mentek keresztül. A nagy mobiltelefon-gyártók csúcsmodelljeiben már van GPS (Globális Helymeghatározó Rendszer) vevő. Az olyan mobil eszközöktől, mint az IPhone 3G, melyek a gyors mobilinternet kapcsolatra is alkalmasak, sokan vártak jelentős fejlesztéseket ezen a területen.
forrás

Politikia elfogultság a blogoszférában

Memorandum Colors

Az USA-ban dúló választási harc minden eddiginél több hírt termel. Míg a hivatalos médiumok pártpreferenciái bizonyos mértékig közismertek, az egyre több ember számára referenciául szolgáló blogok elfogultsága nem feltétlenül nyilvánvaló. Ebben segíti az eligazodást egy új algoritmus.
Az idei választási kampány minden korábbi versenynél nagyobb médiafigyelmet kap. Egyrészt a verseny szokatlan hossza, másrészt az internetes sajtó elterjedésével járó kiélezett hírverseny miatt már nem csak az számít szenzációnak, ha az egyik jelölt nyilatkozik, hanem a hivatalos, vagy laikus elemzők hangzatos véleményei is hírként jelennek meg. A 2008-as kampányra különösen jellemző, hogy a népszerű politikai bloggerek írásai (postjai) komoly hatást gyakorolnak a közvéleményre, és referenciapontként szolgálnak az olyan magas presztízsű médiumoknak is, mint pl. a CNN.

Míg a CNN esetében nyilvános és felvállalt, hogy melyik elemző, illetve műsorvezető melyik jelöltet támogatja, addig a bloggerek gyakran tetszelegnek a pártatlan kritikusok szerepében, holott a sorok között olvasva az ő preferenciájuk is sokszor kirajzolódik.

Ezt a - kis túlzással élve - bújtatott propagandát kívánja leleplezni egy Andy Baio nevű újságíró egy egyszerű alkalmazással. A népszerű társas könyvjelző (social bookmarking) szolgáltatás, a Del.icio.us egyik alapítójával, Joshua Schachterral összeállva létrehozták a Memorandum Colors nevű szolgáltatást, ami a Firefox böngésző kiegészítőjeként mindenki számára elérhető.
forrás

A számítógépes játékok Orson Welles-e

Will Wright

A számítógépes játék a XXI. század művészete; ugyanolyan dinamikusan fejlődik, mint száz éve a film. A párhuzamnál maradva: a nagy áttörést egy Orson Welles kaliberű géniusztól várják. Vajon a Spore-alkotó Will Wright ez a géniusz, a játék Orson Welles-e?
Egyes vélemények szerint a művészeti ág most tart ott, mint a film az 1910-es években. Egyik-másik alkotást már nemcsak szórakoztatásként, hanem művészetként, kifinomult intellektuális élményként boncolgatják a szakértő elemzők. Ugyanők mondják, hogy a játékok forradalmi megújulása – értsenek rajta akármit is – után jön a nagykorúság. Ez a folyamatos megújulás azonban már mintegy öt-tíz éve érzékelhető. Az átalakulás ugyan „forradalom” nélkül megy végbe, és az MMORPG-k, szintetikus világok mellett legmarkánsabban a SimCity, a Sims és a Spore alkotójának, Will Wright-nak a munkássága fémjelzi.
forrás

Árulkodó telefonok

Az emberi mobilitás-minták nyomában

Mobiltelefon-használatunk alapján elég unalmas lényeknek tűnünk. Általában ugyanazon a néhány helyen tartózkodunk, amelyeket majdnem mindig azonos útvonalon közelítünk meg. Legalábbis Barabási Albert-László és munkatársai szerint.

Első körben érdekes, de meglehetősen banális következtetésre jutottak: mozgásunkban állandóságok, szabályszerűségek fedezhetők fel – egyik frekventált helyről (otthonról) egy másik frekventált helyre (munkahelyre) megyünk, és vissza.
forrás

Önmegfigyelés a számítógép előtt

Rescuetime

Sokszor egész nap a gépünk előtt ülünk, mégis fogalmunk sincs mivel töltöttük el az időnket. A hatékony időmenedzsment az egyik legfontosabb készség a számítógép előtt dolgozók számára. Ebben segítenek a tevékenység-monitorozó programok.
Ha azt halljuk, hogy egy szoftver naplózza a gépen folytatott tevékenységünket, önkéntelenül valamilyen kémprogramra, vagy a nagytestvérre, de mindenképp valamilyen ellenünk irányuló, a szabadságunkat korlátozó alkalmazásra gondolunk. Pedig sokszor pont az okozza a problémát, hogy túl nagy szabadságot ad nekünk a számítógépen való munka, a párhuzamosan futó projektek között megosztható figyelmünk és a kötetlen munkaidő. Ha egy tevékenységbe, legyen az munka vagy szórakozás elmélyedünk, nagyon könnyen megszűnik a helyes időérzékelésünk, és szinte észrevétlenül elröpülnek az órák, pedig „csak 5 percre akartuk kedvenc hírpotálunkon megnézni a spanyol bajnokság tegnapi fordulójának eredményeit”.
forrás

Hányféle jövőnk van?

Konferencia a fejlődési utakról

Október 2-án Hányféle jövőnk van? (Technológia és társadalom: lokális és globális kihívások) címen a technológiai fejlődés jövőbeli hatásait elemző nemzetközi konferencia kerül megrendezésre az Ithaka Kht. és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) szervezésében.
A Hányféle jövőnk van? (Visions of the Future) konferencia keretében első ízben mutatkozik be hazánkban a nemzetközileg elismert, számos világhírű kutatót foglalkoztató, kaliforniai székhelyű jövőkutató intézet, az Institute for the Future (IFTF). Az IFTF szakértői mellett több kiemelkedő magyar szakember gondolatait is megismerhetjük, akik előadásaikban elsősorban arra keresik a választ, milyen mértékben felel meg a globális tendenciáknak Magyarország és Kelet Európa átalakulása? Lehet-e ettől eltérő fejlődési pályáról beszélni, milyen lehetőségeket tartogat számunkra a jövő, és ez mennyiben lesz más, mint amit a legfejlettebb országok példája mutat?
forrás

Arcolvasó

Facereading

Egy magyar fejlesztésű képfelismerő program képes arra, hogy egy egyszerű webkamerával valós időben, olyan kulcspontokat azonosítson egy emberi arcon, melyből az illető érzelmeire és egyéb tulajdonságaira lehet következtetni.
A nemrég alakult Facereading (Arcolvasó) nevű magyar cég olyan alkalmazással rukkolt elő, mely egyszerű eszközökkel készített képeken is hatékonyan azonosítja azokat a kulcspontokat, melyek segítségével az arc elemezhetővé válik. Az arc felismerésének feladatával is sikeresen megbirkóznak az Arcolvasó neurális hálózatokból felépített algoritmusai, de ami ennél is meglepőbb, relatíve rossz minőségű, alacsony felbontású mozgóképen, valós időben tudják az arc kulcs-pontjait (key-feature pontok) azonosítani és követni.
forrás

Ősi hálózatok

A Leicester Egyetem interdiszciplináris projektje

Mi kapcsolja össze a késő bronzkori és az ókori Mediterráneum kézműves kultúráját és napjaink globális számítógépes környezetét, a posztindusztriális világ hétköznapjait drámai módon és mértékben meghatározó hálózati kommunikációt?
Erre a meglehetősen fura kérdésre igyekeznek választ találni, s az alapján új hálózatépítési paradigmákat kidolgozni az angliai Leicester Egyetem kutatói. Vizsgálódásaik igen hosszú történelmi periódusra és nagy földrajzi területre, a Krisztus előtt 1500 és 200 közötti tizenhárom évszázadra, valamint a Földközi-tenger mellett élő népekre terjednek ki.
forás

Elme és gép

A kognitív tudomány története

Az emberi elme felépítését és működési mechanizmusait vizsgáló kognitív tudomány napjaink egyik legnépszerűbb kutatási területe. Az angliai Sussex Egyetemen dolgozó Margaret Boden kétkötetes munkája a témakör eddigi legalaposabb áttekintése.
Boden elsősorban azt tanulmányozta, hogy a kognitív tudomány milyen számítástudományi válaszokat talált az elmével kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdésekre: mi az? Hogyan működik? Mi tette lehetővé a létrejöttét, miként fejlődik? Mi a tudatosság? Lehetnek-e a gépek tudatosak? Miben különbözik az agy és az elme? Milyen fontos szerepet tölt be a tanulás vagy a nyelv?
forrás

A jövő európai telekommunikációja

eMobility

Többszáz európai vállalat, tudományos központ együtt dolgozza ki az elkövetkezendő éveket meghatározó mobil kommunikációs kutatási stratégiákat. Új internet, interdiszciplináris megközelítés a jelszavak, de hagyományosabb területekről sem feledkeznek meg.
„Európa világviszonylatban erős a kommunikációban, és különösen erős a mobil és vezeték nélküli kommunikációban” – jelentette ki a platformot vezető Fiona Williams. – „Az eMobility-nek és az SRA-nek egyaránt a versenyképesség fenntartása a rendeltetése.”
forrás

Könyv mindenkinek

Egyre több változatban – nyomtatásban, Braille írásban, audió és széles formátumban – egyre több könyv jelenik meg, viszont még mindig sokan nem élvezhetik a bennük rejlő bölcsességet. A jobb hozzáférhetőség új technológiák alkalmazásával valósítható meg.
A 2004-ben indult, elvileg tavaly év végén lezárult, (szabványosításra, stb. összpontosító) utódprojektjeiben azonban továbbélő EUAIN (European Accessible Information Network) a kontinens kiadóipara és a mindenki számára történő hozzáférésen dolgozó szervezetek között próbált kapcsolatot teremteni. Sikerrel jártak, ami azért volt borítékolható, mert a magas számot (hat-nyolc százalék) figyelembe véve, a kezdeményezésben komoly üzleti potenciál rejlik.
Abból indultak ki, hogy a világhálón is számos olyan projekt található, amely a látáskárosultak dokumentumokhoz, stb. történő jobb hozzáférését tűzte ki célként. Ugyanakkor, egy-két szórványos kísérlettől eltekintve, színrelépésükig a projektek és a kiadók között gyakorlatilag semmiféle kapcsolat nem alakult ki. Az EUAIN egyrészt ezért, másrészt egy-egy speciális digitális formátum helyett az összes figyelembevétele miatt számít úttörő törekvésnek.
forrás

Hogyan olvasunk a weben?

A legújabb kutatások alátámasztják, hogy a neten csak a 20-30%-át olvassuk el a megjelenített tartalomnak. Ritkábban használjuk a vissza gombot, és böngészéseink során inkább hagyatkozunk a szájt által ajánlott tartalomra.

Jakob Nielsen neve egybeforrt a weboldalak használhatósági (usability) elemezésével. Magyarul 2002-ben megjelent Web-design című könyve - akárcsak a világ minden országában - idehaza is bestseller lett, és azóta is alapműként tekintenek rá a területen dolgozó kutatók.
Mikor tíz éve először végzett kutatást arról, hogy "a felhasználók hogyan olvasnak a weben", röviden azt a választ adta rá, hogy "sehogy". Nielsen hívta fel a figyelmet arra, hogy az interneten a userek a legtöbb esetben nem olvasnak, hanem scannelnek. Átfutják, végigpásztázzák az oldalak tartalmát, megnézik a főcímeket, az illusztrációkat, a kiemelt szavakat és számokat, beleolvasnak az első bekezdésbe, stb. Csak ha úgy döntenek, hogy kifejezetten fontos számukra az adott lap tartalma, akkor látnak neki a szisztematikus olvasásnak.
forrás

Már hang alapján is keres a Google

A Google már nem csak a weboldalak szövegében, de a feltöltött videófájlok szövegében is tud keresni. A szolgáltatás egyelőre csak a YouTube-on található amerikai választási kampánnyal kapcsolatos filmekre tesztelhető.
A Google által a napokban elindított Audio Indexing, vagy röviden GAudi nevű szolgáltatás most meghozta a rég várt áttörést. Ugyan hasonló rendszerek eddig is léteztek - így például az MIT egyes kurzusainak videó változatai között is kereshetünk az órán elhangzottak alapján -, de ezek a projektek mind igen szűkspektrumúak voltak.
forrás