Hányféle jövőnk van?

Konferencia a fejlődési utakról

Október 2-án Hányféle jövőnk van? (Technológia és társadalom: lokális és globális kihívások) címen a technológiai fejlődés jövőbeli hatásait elemző nemzetközi konferencia kerül megrendezésre az Ithaka Kht. és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) szervezésében.
A Hányféle jövőnk van? (Visions of the Future) konferencia keretében első ízben mutatkozik be hazánkban a nemzetközileg elismert, számos világhírű kutatót foglalkoztató, kaliforniai székhelyű jövőkutató intézet, az Institute for the Future (IFTF). Az IFTF szakértői mellett több kiemelkedő magyar szakember gondolatait is megismerhetjük, akik előadásaikban elsősorban arra keresik a választ, milyen mértékben felel meg a globális tendenciáknak Magyarország és Kelet Európa átalakulása? Lehet-e ettől eltérő fejlődési pályáról beszélni, milyen lehetőségeket tartogat számunkra a jövő, és ez mennyiben lesz más, mint amit a legfejlettebb országok példája mutat?
forrás

Arcolvasó

Facereading

Egy magyar fejlesztésű képfelismerő program képes arra, hogy egy egyszerű webkamerával valós időben, olyan kulcspontokat azonosítson egy emberi arcon, melyből az illető érzelmeire és egyéb tulajdonságaira lehet következtetni.
A nemrég alakult Facereading (Arcolvasó) nevű magyar cég olyan alkalmazással rukkolt elő, mely egyszerű eszközökkel készített képeken is hatékonyan azonosítja azokat a kulcspontokat, melyek segítségével az arc elemezhetővé válik. Az arc felismerésének feladatával is sikeresen megbirkóznak az Arcolvasó neurális hálózatokból felépített algoritmusai, de ami ennél is meglepőbb, relatíve rossz minőségű, alacsony felbontású mozgóképen, valós időben tudják az arc kulcs-pontjait (key-feature pontok) azonosítani és követni.
forrás

Ősi hálózatok

A Leicester Egyetem interdiszciplináris projektje

Mi kapcsolja össze a késő bronzkori és az ókori Mediterráneum kézműves kultúráját és napjaink globális számítógépes környezetét, a posztindusztriális világ hétköznapjait drámai módon és mértékben meghatározó hálózati kommunikációt?
Erre a meglehetősen fura kérdésre igyekeznek választ találni, s az alapján új hálózatépítési paradigmákat kidolgozni az angliai Leicester Egyetem kutatói. Vizsgálódásaik igen hosszú történelmi periódusra és nagy földrajzi területre, a Krisztus előtt 1500 és 200 közötti tizenhárom évszázadra, valamint a Földközi-tenger mellett élő népekre terjednek ki.
forás

Elme és gép

A kognitív tudomány története

Az emberi elme felépítését és működési mechanizmusait vizsgáló kognitív tudomány napjaink egyik legnépszerűbb kutatási területe. Az angliai Sussex Egyetemen dolgozó Margaret Boden kétkötetes munkája a témakör eddigi legalaposabb áttekintése.
Boden elsősorban azt tanulmányozta, hogy a kognitív tudomány milyen számítástudományi válaszokat talált az elmével kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdésekre: mi az? Hogyan működik? Mi tette lehetővé a létrejöttét, miként fejlődik? Mi a tudatosság? Lehetnek-e a gépek tudatosak? Miben különbözik az agy és az elme? Milyen fontos szerepet tölt be a tanulás vagy a nyelv?
forrás

A jövő európai telekommunikációja

eMobility

Többszáz európai vállalat, tudományos központ együtt dolgozza ki az elkövetkezendő éveket meghatározó mobil kommunikációs kutatási stratégiákat. Új internet, interdiszciplináris megközelítés a jelszavak, de hagyományosabb területekről sem feledkeznek meg.
„Európa világviszonylatban erős a kommunikációban, és különösen erős a mobil és vezeték nélküli kommunikációban” – jelentette ki a platformot vezető Fiona Williams. – „Az eMobility-nek és az SRA-nek egyaránt a versenyképesség fenntartása a rendeltetése.”
forrás