Egyre több változatban – nyomtatásban, Braille írásban, audió és széles formátumban – egyre több könyv jelenik meg, viszont még mindig sokan nem élvezhetik a bennük rejlő bölcsességet. A jobb hozzáférhetőség új technológiák alkalmazásával valósítható meg.
A 2004-ben indult, elvileg tavaly év végén lezárult, (szabványosításra, stb. összpontosító) utódprojektjeiben azonban továbbélő EUAIN (European Accessible Information Network) a kontinens kiadóipara és a mindenki számára történő hozzáférésen dolgozó szervezetek között próbált kapcsolatot teremteni. Sikerrel jártak, ami azért volt borítékolható, mert a magas számot (hat-nyolc százalék) figyelembe véve, a kezdeményezésben komoly üzleti potenciál rejlik.
Abból indultak ki, hogy a világhálón is számos olyan projekt található, amely a látáskárosultak dokumentumokhoz, stb. történő jobb hozzáférését tűzte ki célként. Ugyanakkor, egy-két szórványos kísérlettől eltekintve, színrelépésükig a projektek és a kiadók között gyakorlatilag semmiféle kapcsolat nem alakult ki. Az EUAIN egyrészt ezért, másrészt egy-egy speciális digitális formátum helyett az összes figyelembevétele miatt számít úttörő törekvésnek.
forrás
2008. szeptember 30., kedd
Hogyan olvasunk a weben?
A legújabb kutatások alátámasztják, hogy a neten csak a 20-30%-át olvassuk el a megjelenített tartalomnak. Ritkábban használjuk a vissza gombot, és böngészéseink során inkább hagyatkozunk a szájt által ajánlott tartalomra.
Jakob Nielsen neve egybeforrt a weboldalak használhatósági (usability) elemezésével. Magyarul 2002-ben megjelent Web-design című könyve - akárcsak a világ minden országában - idehaza is bestseller lett, és azóta is alapműként tekintenek rá a területen dolgozó kutatók.
Mikor tíz éve először végzett kutatást arról, hogy "a felhasználók hogyan olvasnak a weben", röviden azt a választ adta rá, hogy "sehogy". Nielsen hívta fel a figyelmet arra, hogy az interneten a userek a legtöbb esetben nem olvasnak, hanem scannelnek. Átfutják, végigpásztázzák az oldalak tartalmát, megnézik a főcímeket, az illusztrációkat, a kiemelt szavakat és számokat, beleolvasnak az első bekezdésbe, stb. Csak ha úgy döntenek, hogy kifejezetten fontos számukra az adott lap tartalma, akkor látnak neki a szisztematikus olvasásnak.
forrás
Jakob Nielsen neve egybeforrt a weboldalak használhatósági (usability) elemezésével. Magyarul 2002-ben megjelent Web-design című könyve - akárcsak a világ minden országában - idehaza is bestseller lett, és azóta is alapműként tekintenek rá a területen dolgozó kutatók.
Mikor tíz éve először végzett kutatást arról, hogy "a felhasználók hogyan olvasnak a weben", röviden azt a választ adta rá, hogy "sehogy". Nielsen hívta fel a figyelmet arra, hogy az interneten a userek a legtöbb esetben nem olvasnak, hanem scannelnek. Átfutják, végigpásztázzák az oldalak tartalmát, megnézik a főcímeket, az illusztrációkat, a kiemelt szavakat és számokat, beleolvasnak az első bekezdésbe, stb. Csak ha úgy döntenek, hogy kifejezetten fontos számukra az adott lap tartalma, akkor látnak neki a szisztematikus olvasásnak.
forrás
Már hang alapján is keres a Google
A Google már nem csak a weboldalak szövegében, de a feltöltött videófájlok szövegében is tud keresni. A szolgáltatás egyelőre csak a YouTube-on található amerikai választási kampánnyal kapcsolatos filmekre tesztelhető.
A Google által a napokban elindított Audio Indexing, vagy röviden GAudi nevű szolgáltatás most meghozta a rég várt áttörést. Ugyan hasonló rendszerek eddig is léteztek - így például az MIT egyes kurzusainak videó változatai között is kereshetünk az órán elhangzottak alapján -, de ezek a projektek mind igen szűkspektrumúak voltak.
forrás
A Google által a napokban elindított Audio Indexing, vagy röviden GAudi nevű szolgáltatás most meghozta a rég várt áttörést. Ugyan hasonló rendszerek eddig is léteztek - így például az MIT egyes kurzusainak videó változatai között is kereshetünk az órán elhangzottak alapján -, de ezek a projektek mind igen szűkspektrumúak voltak.
forrás
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)